• Itt történik az IKR segítségével a példányok és felhasználók kezelése, ezért alapfeltétele az IKR elérhetősége. A felhasználók és példányok kezelése történhet vonalkódolvasóval, RFID olvasóval vagy manuális bevitellel.
• A felhasználók egyre gyakrabban kapnak elektronikus olvasójegyet, melyet a kártya leolvasóhoz érintésével (ill. elé tartásával) lehet leolvasni egy erre alkalmas kártyaolvasóval, mely többniyre az ISO 14443 , ritkábban ISO15693 szabvány szerint működik. Az azonosításra használható a chip egyedi azonosítója, de szükség esetén a chipben (akár kódolva) tárolt egyéb azonosító is. A felhasználó azonosító bevitele az IKR-be többnyire billentyű emulációval történik, de egyes IKR-ek rendelkeznek erre külüön interfésszel is. A kártyaolvasó jellemzően USB interfészen kapcsolódik a PC-hez, a kártya adatok kiolvasása és bevitele jellemzően egy külön szoftver segítségével történik, de egyes olvasók önmagukban képesek billenytű emuláció megvalósítására.
• A példányazonosítók bevitele az IKR-be RFID asztali olvasó segítségével történhet egy külön erre a célre fejlesztett interfészen keresztül (IKR függő), vagy egy vonalkód olvasóhoz hasonlóan billentyű emulációval . Ez utóbbi esetben különösen fontos, hogy a bevitelt végző szoftver felismerje a példányazonosító bevitelére szolgáló mezőt (ne csak az ablak nevét), ellenkező esetben a rossz helyre bevitt azonosító komoly gondolat okozhat. A vonalkód olvasó használatával ellentétben az RFID olvasó a csukott könyvön keresztül is működik ezért az RFID olvasó fölött mozgatott könyv akaratlanul is beolvasára kerülhet, mivel mindkét könyvtári alkalmazásban szokványos technológia (HF, UHF) esetén az olvasási távolság akár több mint 30cm is lehet.
• Amennyiben a leolvasást nem az IKR indítja (pl. billentyű emuláció esetén) és az RFID olvasó sem rendelkezik a leolvasást indító (pl. fényérzékelő) szenzorral, az RFID olvasónak folyamatosan működnie kell annak érdekében, hogy a példányazonosító bevitele megtörténhessen. Ez energiatakarékosság, de „elektroszmog” tekintetében sem előnyös.
• Az asztali RFID olvasó lehetőséget biztosít több példány egyidejű leolvasásra is, de mivel az IKR többnyire egyszerre egy példány kezelésére képes, az azonosítók bevitele egymás után történik (nem feltétlenül abban a sorrendben ahogy a könyvek vannak), itt a könyvtárosnak kell odafigyelnie, hogy ha valamelyik példány esetén a könyvtári rendszer valami problémát észlel, az kiválogassa a többi közül.
• Az asztali RFID olvasónak lehetőséget kell biztosítani a példányban rögzített RFID címke adattartalmának módosítására , a példányazonosító és egyéb adatok pl. ISIL kód rögzítésére (a címke „felprogramozására”), valamint esetlegesen a chipben tárolt állományvédelmi állapot (AFI, EAS) módosítására.
• Amenniyben nem az IKR végzi az RFID olvasó kezelésését és a tagben van nyilvántartva a lopásvédelmi állapot, akkor kölcsönzési állapot megváltozásának érzékelése  – és annak megváltoztatása a tagben – történhet egy külön interfészen kapott információ alapján, pl. sorozatos SIP2 lekérdezésekkel. Ez azonban további odafigyelést igényel a könyvtáros részéről, különösen több példány egyidejű feldolgozása esetén, hisz ilyenkor mindenképpen meg kell várnia míg az IKR feldolgozza a tranzakciót, és az olvasó kezelő szoftver (a lekérdezések eredménye alapján) átállítja a lopásvédelmi állapot értékét, addig nem veheti el a könyveket az olvasóról. Az IKR-en kersztüli olvasó vezérlés esetén az IKR megkapja a lopásvédelmi állapot változtatás eredményét is, így szükség esetén visszavonhatja, módosíthatja a tranzakciót, a megszokott IKR felületen keresztül jelezhet a könyvtáros felé az észlet problémákról.

• Ahogy neve is mutatja, az önkiszolgáló kölcsönző segítségével a könyvtár használói önmaguknak tudnak kölcsönözni, visszavenni példányokat, vagy akár lekérdezni, hosszabbítani meglévő kölcsönzéseket,  könyvtárosi közreműködés nélkül.
• Az önkiszolgáló kölcsönző rendelkezik általában egy beépített PC-vel, érintőképernyővel, RFID olvasóval, a felhasználó azonosításra kártyaolvasóval vagy vonalkód olvasóval, illetve esetlegesen blokknyomtatóval.
• Kialakítástól függően lehet akár magasság állítós kivitel is, a könnyebb kezelés érdekében. A felhasználó interfész grafikáit/animációit, feliratokat, működési módokat, színeket, hátteret tekintve testreszabható. Igény esetén lehetőség van egy, a könyvtár által információ közlésre szánt felület kialakítására is (a 22″ os képernyők esetén).
•  A felhasználói felület az érintőképernyőn keresztül kezelhető, a folyamat többnyire a felhasználó bejelentkezésével kezdődik, majd a megfelelő funkció Kölcsönzés/Visszavétel/Kontó kiválasztásával folytatódik végül a kilépéssel zárul (opcionális email vagy nyomtatott nyugta választásával). Beállítástól  függően a visszavétel történhet bejelentkezés nélkül is.
• A különböző működési módok közül a visszavétel letiltható, a kijelentkezéskori blokk nyomtatás/ email küldés akár kötelezővé is tehető.
• Az önkiszolgáló kölcsönző szoftvere jellemzően ún. SIP2 protokollon keresztül kapcsolódik az IKR-hez. Minden tranzakciót (bejelentkezés, kölcsönzés, visszavétel, példányok címének és kölcsönzés határidejének lekérdezése) az IKR ad meg, hagy jóvá, vagy tilt le. A hibákról saját hibaüzeneteket küldhet (pl. lejárt felhasználó kártya, nem engedélyezett kölcsönzés különböző okok miatt, stb.).
• Esetleges offline működés esetén is az elvégzett tranzakciók a kapcsolat helyreállásakor SIP2 interészen beküldésre kerülnek, ekkor azonban az utólag nem engedélyezettnek minősített tranzakciókkal már nem lehet semmit tenni főleg ha az IKR nem biztosít lehetősget erre. Offline működés esetén a cím lekérdezés sem működik csak a példányazonosítók megjelenítése lehetséges és a kölcsönzéseket különböző előre definiált szabályok alapján (pl címke adattartalma szerint) hagyja jóvá az önkölcsönző szoftver. Ezért az offline működés megvalósítása csak különösen nagy forgalmú könyvtárak esetén ajánlott, ahol egy kis hálózati zavar is hosszú sorokat eredményez. Manapság azonban elég ritkán fordul elő, hogy nem elérhető a könyvtári rendszer hosszabb ideig ezért ajánlott ezt a módot deaktiválni, így az offline működés alatti tranzakciók sem igényelnek felügyeletet a könyvtár részéről.

• Az állományvédelmi kapu feladata a rajta kersztülhaladó példányok állapotának meghatározása alapján esetleges (vizuális és/vagy akusztikus) riasztás esemény kiváltása és az események rögzítése.
• HF technológia sajátosságaiból adódóan a HF kapuk több egymással párhuzamos hurokantennából állnak, melyeket egy olvasó egység kapcsolgat időmultiplexelve.A leolvasás lassúsága miatt a kapuk többnyire előre beállított lopásvédelmi állapot (AFI és/vagy EAS) alapon offline riasztanak minden adott lopásvédelmi állapotú címkére, majd ezt követi a tag adattartmának kiolvasása, és továbbítása feldolgozásra, ami segítségével egy távoli gépen megállapítható a riasztást kiváltó példány azonosítója, amiből egy további IKR felé intézett  SIP2 lekérdezéssel megkaphatók a példány könyvtári rendszerben tárolt aadtai is. HF tartományban csak egyetlen frekvencisáv van ezért a több nagy teljesítménnyel működő közeli (8-10méteren belüli) kapu csak megfelelő szinkronizálással használható, ami tovább csökkenti a leolvasás sebességét.
• UHF technológia esetén az antennák egymáshoz viszonyított helyzete és darabszáma kevésbé megkötött, így lehetőség van egyéni kapu designok megvalósítására, akár alsó-felső antenna elhelyezés kialakítására. A leolvasás sebessége nagyon nagy, ezért lehetőség van a kapun áthaladó valamennyi példány leolvasására is, de itt is lehetőség van a tag adattartalma lapján töréténő offline riasztásra, mely IKR lekérdezés és akár külön szofver nélkül képes a riasztás megvalósítására. UHF rendszereknél Európában alapvetően két külön frekvenciatartomány használható, és mindegyiken belül további 4 részsáv van, így UHF olvasóknál nincs szükség az egy helyen működő olvasók szinkronizálására.
• Mindkét technológia kellő hozzáértéssel kijátszható, bár a HF tageket kevésbé befolyásolja az emberi test mint az UHF  címkéket, de megelelő helyen fogva bármilyen technológiájú címke antenáját az annyira elhangolódhat, hogy a kapu nem érzékeli. Ezt még  könnyebb elérni különböző fémfelületekkel, pl. egy laptop táskában, ebből a szempontból viszont az UHF címke sokkal kisebb fémtől mért távolságnál már újra olvasható lesz.
• HF kapuk működését nem csak a közelben működő nagy teljesítményű egyéb HF olvasók befolyásolják, hanem a fémfelületek is, míg UHF antennákat lehet közvetlenül fémfelületre is telepíteni, addig a HF antennákkal , a fémfelület kiterjedésétől függően akár több mint fél méter távolságot is tartani kell hogy a kapun belül a megfelelő erővonalak létrejöhessenek, anélkül hogy a fémfelület ezt lényegesen befolyásolná.
• A HF kapuk olvasási tere a hurokantennák által létrehozott mágneses tér jellegéből adódóan jobban körülhatárolható, mint UHF esetben, ahol a lesugárzott elektromágneses hullám a különböző felületekről verődhet. Ennek kiküszöbölésére árnyékoló és visszaverő anyagokkal ellátott kapuk is készíthetők nagy nyerségű irányított antennákal, melyek nagyban csökkentik a távoli, téves leolvasást, de a távoli, nem mozgó tagek az olvasónál mért fázis és vett teljesítmények alapján is szűrhetők.
• Járulákos felhasználása a lopásvédelmi kapuknak a forgalomszámlálás, ez többnyire azzal a szenzorral történik ami a kapuk működését is aktiválja.

• Feladata a szabadpolcos állomány helyben kölcsönzött példányairól statisztika készítése

Féretételi asztal

• Feladata a félretett könyvek használatának vizsgálat, erről statisztika gyűjtése

Okos polc

• Feladata a rajta elhelyezett példányok levétele /visszatétele alapján a statisztika készítése, tranzakciók lefolytatása. Kioszkkal összekötött kivitel esetén akár könyvtári rensdzerben nyilvántortott kölcsönzés visszavétel is lehetséges opcionális blokknyomtatással, email küldéssel.

Félretételi szekrény

• A köztudatba a posta csomagautomatái révén bekerült zárható, kóddal nyitható szekrénysor mely a nyitvatartási időn túl is lehetővé teszi a félretett példányok átvételét az olvasók számára

• A könyvtári állomány egyedi azonosítása a könyvtári folyamatokban és a tárolás (raktár) helyén.
• Korszerű integrált könyvtári rendszer és a kiépített RFID rendszer problémamentes együttműködése
• Könyvtártag azonosítása elektronikus olvasójeggyel (diákigazolvány, RFID kártya)
• A hagyományos egyedi azonosító rendszer (vonalkód) és az RFID együttműködése, a fokozatos áttérés lehetősége
• A raktárkezelés (adatfeltöltés, adatkezelés, nyilvántartás) az RFID technológia és az integrált könyvtári informatikai rendszer együttműködése által valósul meg

• SZIE – Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár
• Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
• Petőfi Sándor Városi Könyvtár Kiskunfélegyháza
• Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
• MOME Könyvtár
• Óbudai Egyetem — Egyetemi Könyvtár
• PTE Egyetemi Könyvtár – Pécsi Tudományegyetem
• Csorba Győző Könyvtár | Pécs
• MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Könyvtára
• Szegedi Tudományegyetem | SZTE Klebelsberg Könyvtár
• SZIE ABPK Jászberényi Könyvtára – Szent István Egyetem
• Deák Ferenc Megyei Könyvtár
• Kodály Könytár, Debrecen
• Richter Gedeon Nyrt. Műszaki Könyvtár, Budapest 
• Central European University
• Budapesti Corvinus Egyetem
• Debreceni Egyetem – Böszörményi úti Campus Könyvtára