Nem valószínű, hogy az 5G teljesen felváltaná az RFID-t, mivel mindkét technológiának megvannak a saját előnyei különböző alkalmazási területeken. Ehelyett kiegészítő módon használhatók a hatékonyság és a funkcionalitás javítása érdekében különböző szcenáriókban.
Az RFID-t elsősorban olyan azonosítási és nyomon követési feladatokra használják, amelyek nem igényelnek nagy sávszélességet vagy gyors adatátvitelt. Tipikus alkalmazások közé tartozik a raktárkezelés, a beléptetés, az eszközkövetés és az érintésmentes fizetési rendszerek. Az RFID címkék költséghatékonyak és nem igényelnek áramforrást, így ideálisak passzív nyomon követési rendszerekhez.
Az 5G ezzel szemben nagy sávszélességű, alacsony késleltetésű alkalmazásokhoz lett tervezve, amelyek gyors és folyamatos adatátvitelt igényelnek, például videóátvitelek, valós idejű kommunikációk és komplex IoT hálózatok. Az 5G olyan alkalmazásokhoz alkalmas, ahol nagyszámú eszközt kell hálózatba kapcsolni és nagy adatátviteli sebességet kell biztosítani.
Komplex IoT rendszerekben az 5G és az RFID együttműködhet az adatátvitel és az eszközkezelés különböző aspektusainak megvalósításában. Az RFID használható ipari azonosításra, állapotfigyelésre, az ellátási lánc digitalizálására, nyomon követhetőségre, előrejelző karbantartásra vagy állandó leltárra. Szenszorokkal kombinálva akár hőmérséklet-ellenőrzés is lehetséges. Az 5G kezeli az eszközök közötti kommunikációt és a nagy mennyiségű adat továbbítását.
Az 5G hálózati szeletelés (network slicing) lehetőséget biztosíthat speciális virtuális hálózatok létrehozására az RFID adatforgalom kezelésére, ami javíthatja a mindkét technológiát használó rendszerek hatékonyságát.
Az RFID marad a költséghatékonyabb megoldás egyszerű nyomon követési, lokalizálási és azonosítási feladatokhoz. Az 5G-képes eszközök és infrastruktúra telepítési költsége túl magas lehet bizonyos alkalmazásokhoz, ahol jelenleg RFID-t használnak.
Az RFID címkék tipikusan passzívak és nem igényelnek saját áramforrást, ami ideálissá teszi őket olyan alkalmazásokhoz, ahol az alacsony energiafogyasztás fontos. Ezzel szemben az 5G eszközök áramforrást igényelnek, ami korlátozhatja használatukat bizonyos szcenáriókban.
Az 5G és a vezeték nélküli rádiótechnológiák kiegészítő használata
Minden vezeték nélküli technológiának megvannak a saját előnyei és hátrányai.
A saját fejlesztésű vezeték nélküli megoldások, mint például a ZigBee vagy a Bluetooth, alkalmasak rövidebb, 100 méternél kisebb kommunikációs távolságokra és konfigurációtól függően jelentősen kevesebb, mint 100 Mbit/s adatsebességekre. Az LPWAN technológiák, mint a LoRa vagy a SigFox, valamivel több mint 100 kbit/s adatsebességet érnek el, de tíz kilométeres vagy annál nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek. E két vezeték nélküli rendszer előnyei közé tartozik a vezeték nélküli komponensek alacsony energiaigénye és a hálózatban lévő nagy számú vagy sűrűségű felhasználó elérésének lehetősége. Mindkét aspektus a kis energiaigényű technológiák magas költséghatékonyságához vezet. Ezzel szemben a WiFi/WLAN rendszerek és megoldások a 3G-től az 5G-ig terjedő mobil rádiótechnológiákon alapulnak.
A WiFi/WLAN biztosítja a nagy adatátviteli sebességet még 100 Mbit/s felett is, viszonylag rövidebb, 100 méternél kisebb hatótávolságokon. Az energiafogyasztás magasabb, mint az LPWAN technológiák esetében. Előny: a WiFi infrastruktúrák széles körben használatosak gyári és logisztikai környezetekben. A Narrowband IoT szintén egy alacsony energiaigényű IoT technológia, amely támogatja a nagyszámú IoT eszközt és az 5G-n alapul.
Együttműködés: Üzemeltetők, szabályozó hatóságok és technológiai szolgáltatók
Az 5G bevezetése forradalmasította a mobilkommunikációs piacot azáltal, hogy jelentős javulást tett lehetővé a hálózati sebesség és kapacitás terén. A rádiótornyok központi szerepet játszanak ebben, mivel biztosítják a szükséges infrastruktúrát a kommunikációhoz szükséges vivőfrekvenciák továbbításához az eszközök és az alapállomások között. Ezek az alapállomások kulcsfontosságúak a rádiócellák működéséhez, amelyek kisebb területeket fednek le, így biztosítva az országos lefedettséget.
A mobilkommunikáció, különösen a mobiltelefon-tornyok, ezért az 5G hálózat szerves részét képezik, mivel biztosítják a jelek elosztását. A tornyokra szerelt antennák fogadják és továbbítják a jeleket az eszközök és az alapállomások között. A frekvenciasávok kiosztásáért felelős szervezet fontos szerepet játszik itt, mivel figyelemmel kíséri a frekvenciák kiosztását és a jogi keretek betartását a mobilhálózatok zavartalan működése érdekében.
A végberendezéseken lévő vételi antennák fogják a mobiltelefon-tornyok által kibocsátott jeleket, így biztosítva a stabil kapcsolatot. Az 5G infrastruktúra bővítése, beleértve új rádiótornyok építését és a meglévő létesítmények fejlesztését, ezért nagy jelentőséggel bír, hogy az 5G technológia előnyeit teljes mértékben ki lehessen használni. Az üzemeltetők, a szabályozó hatóságok és a technológiai szolgáltatók közötti együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy egy erőteljes és országos 5G mobilhálózat jöjjön létre.
A mobilkommunikáció következő generációja várhatóan új frekvenciasávokat igényel majd a nagyobb átvitelisebességek és kapacitások növelése, valamint innovatív szolgáltatások lehetővé tétele érdekében. Várhatóan a 6G számos frekvenciasávot fog használni az 1 GHz alattiaktól a 100 GHz felettiekig. Az alacsonyabb frekvenciasávok továbbra is nélkülözhetetlenek az országos lefedettség biztosításához és az épületeken belüli kapcsolatok optimalizálásához.
A szakértők feltételezik, hogy az egyes végberendezések maximális lehetséges adatátviteli sebessége optimális körülmények között 50, 100 és 200 Gbit/s lesz. Összehasonlításképpen: az 5G csúcsebbessége 20 Gbit/s. A mindennapi működés során célzott átlagos sebességeket 300-500 Mbit/s-ban határozzák meg (az 5G esetében: 100 Mbit/s). A célzott késleltetési idők 0,1 és 1 milliszekundum között vannak. A jövőben a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) távközlési ágazata a 6G interfész technológiák műszaki specifikációinak meghatározására, a benyújtási folyamatra és az értékelési kritériumokra fog összpontosítani. Az ITU már központi szerepet játszott a korábbi mobilkommunikációs technológiák generációinak szabványosításában a GSM-től az 5G-ig.
Az elméletileg elérhető 200 Gbit/s adatátviteli sebességgel a 6G várhatóan az alkalmazások mozgatórugója lesz a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, az egészségügy IoT-je és az autonóm vezetés területén. A cél az Internet of Things fenntartható összekapcsolhatósága.
A 2023 decemberi Világ Rádió Konferencián rámutattak, hogy az AI-támogatott autonóm hálózatkezelés képes lehet a rádió infrastruktúrák figyelésére, optimalizálására és javítására is. A légi interfész is javítható lenne AI modellekkel. Az AI-val együttműködve a 6G egyre automatizáltabb és intelligensebb hálózati szolgáltatásokat tenne lehetővé, beleértve az automatizált adatkezelést és a valós idejű kommunikációt UWB vagy BLE segítségével. Minden szolgáltatás késleltetési korlátozások nélkül lenne elérhető.
A „digitális egészségügyi szolgáltatások” kifejezés olyan eljárásokat foglal magában, mint az interaktív távoli megfigyelés és ellátás, az egészségügyi telematika, a kapcsolt mentőautók, a tele-rehabilitáció és a klinikai vizsgálatok lefolytatásának megkönnyítése. A 6G segíthet javítani a szolgáltatásokat a vidéki területeken, és azok színvonalát a városi területekhez igazítani. Összefoglalva, a 6G javítja az IoT eszközök és az IoT megoldások közötti összekapcsolhatóságot összességében.
