It depends on the technology implemented. For UHF systems, we typically do not store the borrowing status in the tags; it remains managed within the library system. Therefore, the item can still be handled in the usual ways — whether using barcodes or manually searching for the item in the library system. Thus, the use of RFID is entirely optional; those accustomed to the barcode system can continue to use it. The security gates operate based on querying the status within the library system (known as online operation). In HF systems, we generally store the borrowing status in the tags, and the gates alarm accordingly. Therefore, if a document is borrowed without using an RFID reader, the gate will still alarm, even if the item has been borrowed in the library system (known as offline operation).

It mostly depends on the library system, as many still support handling items individually (similar to barcode usage). Therefore, it's advisable to continue handling items one by one at the librarian station. However, there's no need to open the book and search for the barcode; RFID tags can be read through the cover. Self-service and return stations can handle multiple copies simultaneously, as they do not use the library system interface directly but connect via the SIP2 interface.  

Yes, this can be a real issue with any RF technology, where if a book's cover is printed with metallic ink, it may prevent or make it difficult to read a tag, possibly requiring the cover to be opened to read the tag. It's advisable in such cases to place the tag on the inner pages of the book, preferably on an area without metallic parts on the cover (and ideally not covering any text). Another alternative could be to rebind the book.

We usually ensure that tagging data is stored on a separate server accessible to track when and by whom specific barcodes were tagged. This allows for retrieval of tagging details. Additionally, after tagging is completed, an inventory of the tagged items is generated, which can be downloaded in CSV format.

The ISO 28560 standard allows for various types of data, but nowadays we primarily store:

• ISIL code (library identifier)
• barcode (item id)

This clearly identifies a specific item and distinguishes between copies of the same barcode used by different libraries. For HF tags (and some UHF systems), we also store the borrowing status in the tag so that gates can alarm offline based on this information. This status is automatically updated by RFID transactions at librarian stations and self-service stations after transactions are completed. The other parts of the ISO 28560 standard define applicable encodings as well.

Mi majd utána nézünk telepítés elótt, ha nincs még a könyvtárnak, akkor az OSZK-tól lehet igényelni. Az összes hazai könyvtár adata itt elérhető:

https://ki.oszk.hu/dokumentumtar/isil-azonositok

A legtöbb hazai és nagy külföldi könyvtári rendszerekhez is elkészítettük már az RFID támogatást. Többek közt Aleph, Alma,  Corvina, Dawinci,Huntéka,  Symhpny, Szikla, TextLib, … rendszerekhez is.

Az összekapcsolás részben a többnyire szabványosított SIP2 interfészen keresztül történik, részben pedig egyéni – könyvtári rendszerre szabott  – megoldásokkal. A könyvtári rendszer oldalán további modulok aktiválása válhat szükségessé, erről érdeklődjön könyvtári rendszer szállítójánál.

Keressen bennünket valamelyik elérhetőségünkön, az alkalmazható eszközöket, azok elhelyezhetőségét nagyban befolyásolja a környezet kialakítása, ezt nehéz lenne itt pár pontban ismertetni.

A címkézés sebessége több dologtól is függ. Maga a címke felkódolás kb  1 másodpercet vesz igénybe, de előtte kézbe kell venni a példányt, meg kell keresni a példány vonalkódját és azt beolvasni,  ami már hosszabb időt vesz igénybe.  Egyes extrém esetekben, ahol a könyvtár nem rendelkezik vonalkóddal, csak kézzel írott jelzetekkel ennek magadása manuálisan még több idő, ahol még jelzetek sincsenek, vagy nem egyértelműek, ott pedig általában egy a könyvtári rendszerből letöltött kereső lista szerint történhet egy adott példány egyértelmű kiválasztása (pl cím, szerző és valami egyéb azonosító alapján) ez veszi igénybe a legtöbb időt.

Egyes könyvtárakban címkézi szolgáltatást is biztosítottunk, az itteni tapasztalatok alapján célszerű párokban végezni a munkát, egy ember hozza-viszi a könyveket, a másik pedig felprogramozza és beragasztja az RFID címkéket. 

Kézi olvasó használata címkézésre tovább gyorsíthatja a folyamatot.

Vonalkódos könyvtaknál egy címkéző páros napi akár 1-2 ezer példányt is fel tud címkézni.

Példány megkerséses módszerrel ez csak pár száz naponta.

Az online rendszerek esetén a risztás már eleve egy a könyvtári rendszerből (pl SIP2 interfészen) lekérdezett példányra történik így ismerjük a riasztást kiváltó példány vonalkódját és címét. A riasztásokat (többnyire) egy általunk üzemeltett weboldalon lehet nyomon követni. Offline rendszereknél is ismerjük a riasztást kiváltó vonalkódot, ami alapján a példány külön lekérdezhető a könyvtári rendszertől.

A kapuk képesek egyéb eszközöket (pl forgóvillát) vezérelni és riasztás esetén megállítani azt.

Az olvasás indítására használt szenzorok lehetősget adnak a kapun áthaladó forgalom számolására is, mely szintén az említett weboldalon követhető nyomon 15perces bontással. Amenyiben a kapuban csak egy szenzor van akkor a ki/be irány nem különíthatő el, ekkor célszerűen az összes áthaladás felét vesszü alapul a napi statisztikáknál. Ennél pontosabb a két szenozros számlálás, amely már a ki és be irányokat külön számolja, ennél még pontosabb a külön telepített kamera alapú forgalom számlálás.

Igen, lehetséges.  A locker működéséhez nincs szükség RFID bevezetésére a könyvtárban, midössze a könyvtári rendszerben aktivált SIP2 modul kell.

Hasonlóképp a Bibliobox is működhet RFID modul nélkül, ebben az esetben nyilván nem tudunk listát készíteni a bedobott példányok sem azokat automatikusan visszavenni.

A címkékben tárolt adatot mindig jelszóval lezártan tároljuk, így csak az arra jogosultak tudják a címkék tartalmát módosítani. Ez igaz UHF és HF technógiára is.

Ez fontos tényező, hisz ma már a legtöbb mobiltelefon rendelkezik NFC modullal, amivel a HF rendszerű tagek tartalmának vagy lopásvédelmi állapotoának módosítása lehetséges, amennyiben azok nincsenek lezárva. UHF címkék írására jellemzően nem elérhető a forgalomban kapható „átlagos” okostelefonok esetén, de léteznek gyártók melyek integrálnak UHF modulokat Androidos eszközökbe, ilyet láthatnak a kézi olvasók kategóriában is.

Az önkiszolgáló kölcsönző, de az egyéb általunk forgalmazott eszközök felhasználó felülete tetszőlegesen testreszabható, saját logó, színek, betűtípusok használhatók, egyes modulok (kölcsönzés, visszvétel, hosszabbítás) ki/bekapcsolhatók.

Konfigurálhatók az email és nyomtatási sablonok. Igény esetén a könyvtár saját hírdetései is elhelyezhetők a felületen.

A legtöbb eszközünk modulárisan bővíthető tehát lehetőség van a későbbiekben is pl. nyomtató vagy NFC olvasó beépítésére.

Ilyen esetekben a mobil internetes működést ajánljuk, az eszközben egy SIM kártya fogadására képes eszköz kerül beépítésre, a könyvtárnak csak az előfizetésről kell gondoskodnia.

Ez többnyire az állományvédelmi kapuk kialakításával kapcsolatos igényként szokott jelentkezni. A technológia sajátosságait figyelembe véve tudunk változtatni az eszközök sztenderd kialakításán. Mivel UHF rendszerek esetén kevesebb megkötés van az antennák elhelyezésével kapcsolatban, azok könnyen elrejthetők egy falburkolat mögé például, vagy padlóba rejthetők plafonra szerelhetők.

De önkölcsönző kialakítását tekintve is lehetőség van az eszközök saját bútorba építésére.

Amennyiben az új beszerzések is kapnak vonalkódot az eljárás ugyanaz mint a korábbi példányoknál, de lehetőség van arra is, hogy  már előre megírt címkéket is adjunk a könyvtának, amelyeket nem  kell megírni, mindössze a tagben tárololt kódot rögzíteni a könyvtári rendszerben. Mivel a címkék programozását RFID nyomtatóval végezzük lehetséges akár vonalkód formában is a címkére nyomtatni a benne tárolt példány azonosítót, így a vonalkódos kezelés továbbra is lehetőség marad.

Igen, lehetőség van rendszertámogatási szerződés megkötésére, amely biztosítja az elérést a legfrissebb szoftververziókhoz és támogatást biztosít a beállítások módosításában, távoli hibakersésben.