A bevezetett technológiától függ. UHF rendszerek esetén többnyire nem tároljuk a címkékben a kölcsönzési állapotot, csak a könyvtári rendszerben, így továbbra is kezelhető az adott példány a korábban megszokott módokon – akár vonalkóddal, akár manuálisan megkeresve a példányt a könyvtári rendszerben. Így az RFID használata teljesen opcionális, ha valaki a vonalkódos rendszerhez van hozzászokva használhatja azt is, az állományvédelmi kapuk a könyvtári rendszerbeli állapot lekérdezése alapján üzemelnek (ún. online működésűek).
HF rendszereknél többnyire a címkében tároljuk a kölcsönzési állapotot, a kapuk ez alapján riasztanak, emiatt ha nem RFID olvasó segítségével kölcsönöznek ki egy dokumentumot, abban az esetben akkor is riasztani fog a kapu, ha egyébként a könyvtári rendszerben kölcsönzésre került az adott példány (ún. offline működés).

Ez leginkább a könyvtári rendszertől függ, mivel a legtöbb még ma is a példányok egyesével történő kezelését támogatja (hasonlóan a vonalkódos használathoz), emiatt célszerű továbbra is egyesével kezelni a példányokat a könyvtárosi állomáson. Viszont nincs szükség a könyv kinyitására és a vonalkód megkeresésére, az RFID tagek leolvasása borítón keresztül is megtörténik. Önkiszolgáló és visszavevő állomások pedig képesek egyszerre több példány kezelésére is, mivel ezek nem a könyvtári rendszer felületét használják, csak kapcsolódnak hozzá SIP2 interfészen.  

Igen, ez egy valós probléma lehet bármelyik RF technológia esetén, hogy amennyiben a borító fémes festékkel nyomtatott akkor nem vagy csak nehezen, esetleg a borító kinyitásával olvasható csak egy címke. Érdemes ilyen példányoknál a címkét a könyv középső lapjaira, olyan területre ragasztani, ahol a borítón lehetőleg nincs fémes rész (és lehetőleg a szöveget sem takarja le). Alternatíva lehet még a könyv újrakötése.

Általában szoktunk biztosítani a címkézések tárolására egy külön szerver elérést, ahol látszik, hogy melyik nap, melyik felhasználó milyen vonalkódokat címkézett, így visszakereshetők a címkézési adatok, másrészt a címkézés végeztével előáll egy leltár is a címkézett példányokról, ami letölthető csv formátumban.

Az ISO 28560 szabvány számos adattípust lehetővé tenne, mi manapság elsősorban az

• ISIL kódot (könyvtár azonosítója KSZK lista alapján) és
• vonalkódot (példányazonosítót)

szoktuk a tagben tárolni, ez már egyértelműen azonosít egy példányt, úgy, hogy meg lehet különböztetni egyes könyvtárok példányait még ha azonos vonalkódot is használnak.
HF címkéknél (de egyes UHF rendszerek esetén is) a címkében tároljuk a kölcsönzési állapotot is, hogy a kapuk ez alapján offline riasztani tudjanak. Ezt az állapotot a könyvtárosi állomás RFID-s tranzakciók esetén, és az önkiszolgáló állomások is automatikusan módosítják a tranzakció végeztével.
Az ISO 28560 szabvány további részei definiálják az alkalmazható kódolásokat is.

Mi majd utánanézünk telepítés előtt, ha nincs még a könyvtárnak, akkor az OSZK-tól lehet igényelni. Az összes hazai könyvtár adata itt elérhető:

https://ki.oszk.hu/dokumentumtar/isil-azonositok

A legtöbb hazai és nagy külföldi könyvtári rendszerhez is elkészítettük már az RFID támogatást. Többek közt Aleph, Alma,  Corvina, Dawinci, Huntéka,  Symphony, Szikla, TextLib, … rendszerekhez is.

Az összekapcsolás részben a többnyire szabványosított SIP2 interfészen keresztül történik, részben pedig egyéni – könyvtári rendszerre szabott  – megoldásokkal. A könyvtári rendszer oldalán további modulok aktiválása válhat szükségessé, erről érdeklődjön a könyvtári rendszer szállítójánál.

Keressen bennünket valamelyik elérhetőségünkön, az alkalmazható eszközöket, azok elhelyezhetőségét nagyban befolyásolja a környezet kialakítása, ezt nehéz lenne itt pár pontban ismertetni.

A címkézés sebessége több dologtól is függ. Maga a címke felkódolás kb. 1 másodpercet vesz igénybe, de előtte kézbe kell venni a példányt, meg kell keresni a példány vonalkódját és azt beolvasni,  ami már hosszabb időt vesz igénybe.  Egyes extrém esetekben, ahol a könyvtár nem rendelkezik vonalkóddal, csak kézzel írott jelzetekkel ennek megadása manuálisan még több idő, ahol még jelzetek sincsenek, vagy nem egyértelműek, ott pedig általában egy a könyvtári rendszerből letöltött kereső lista szerint történhet egy adott példány egyértelmű kiválasztása (pl. cím, szerző és valami egyéb azonosító alapján) ez veszi igénybe a legtöbb időt.

Egyes könyvtárakban címkézési szolgáltatást is biztosítottunk, az itteni tapasztalatok alapján célszerű párokban végezni a munkát, egy ember hozza-viszi a könyveket, a másik pedig felprogramozza és beragasztja az RFID címkéket. 

Kézi olvasó használata címkézésre tovább gyorsíthatja a folyamatot.

Vonalkódos könyvtáraknál egy címkéző páros napi akár 1-2 ezer példányt is fel tud címkézni.

Példány megkereséses módszerrel ez csak pár száz naponta.

Az online rendszerek esetén a riasztás már eleve egy a könyvtári rendszerből (pl. SIP2 interfészen) lekérdezett példányra történik így ismerjük a riasztást kiváltó példány vonalkódját és címét. A riasztásokat (többnyire) egy általunk üzemeltett weboldalon lehet nyomon követni. Offline rendszereknél is ismerjük a riasztást kiváltó vonalkódot, ami alapján a példány külön lekérdezhető a könyvtári rendszertől.

A kapuk képesek egyéb eszközöket (pl. forgóvillát) vezérelni és riasztás esetén megállítani azt.

Az olvasás indítására használt szenzorok lehetőséget adnak a kapun áthaladó forgalom számolására is, mely szintén az említett weboldalon követhető nyomon 15 perces bontással. Amennyiben a kapuban csak egy szenzor van akkor a ki/be irány nem különíthatő el, ekkor célszerűen az összes áthaladás felét vesszük alapul a napi statisztikáknál. Ennél pontosabb a két szenzoros számlálás, amely már a ki és be irányokat külön számolja, ennél még pontosabb a külön telepített kameraalapú forgalomszámlálás.

Igen, lehetséges.  A locker működéséhez nincs szükség RFID bevezetésére a könyvtárban, mindössze a könyvtári rendszerben aktivált SIP2 modul kell.

Hasonlóképp a Bibliobox is működhet RFID modul nélkül, ebben az esetben nyilván nem tudunk listát készíteni a bedobott példányokról, sem azokat automatikusan visszavenni.

A címkékben tárolt adatot mindig jelszóval lezártan tároljuk, így csak az arra jogosultak tudják a címkék tartalmát módosítani. Ez igaz UHF és HF technológiára is.

Ez fontos tényező, hisz ma már a legtöbb mobiltelefon rendelkezik NFC modullal, amivel a HF rendszerű tagek tartalmának vagy lopásvédelmi állapotának módosítása lehetséges, amennyiben azok nincsenek lezárva. UHF címkék írására jellemzően nem elérhető a forgalomban kapható „átlagos” okostelefonok esetén, de léteznek gyártók, melyek integrálnak UHF modulokat Androidos eszközökbe, ilyet láthatnak a kézi olvasók kategóriában is.

Az önkiszolgáló kölcsönző, de az egyéb általunk forgalmazott eszközök felhasználó felülete tetszőlegesen testreszabható, saját logó, színek, betűtípusok használhatók, egyes modulok (kölcsönzés, visszavétel, hosszabbítás) ki/bekapcsolhatók.

Konfigurálhatók az email és nyomtatási sablonok. Igény esetén a könyvtár saját hirdetései is elhelyezhetők a felületen.

A legtöbb eszközünk modulárisan bővíthető, tehát lehetőség van a későbbiekben is pl. nyomtató vagy NFC olvasó beépítésére.

Ilyen esetekben a mobil internetes működést ajánljuk, az eszközben egy SIM kártya fogadására képes eszköz kerül beépítésre, a könyvtárnak csak az előfizetésről kell gondoskodnia.

Ez többnyire az állományvédelmi kapuk kialakításával kapcsolatos igényként szokott jelentkezni. A technológia sajátosságait figyelembe véve tudunk változtatni az eszközök sztenderd kialakításán. Mivel UHF rendszerek esetén kevesebb megkötés van az antennák elhelyezésével kapcsolatban, azok könnyen elrejthetők egy falburkolat mögé például, vagy padlóba rejthetők, plafonra szerelhetők.

De önkölcsönző kialakítását tekintve is lehetőség van az eszközök saját bútorba építésére.

Amennyiben az új beszerzések is kapnak vonalkódot az eljárás ugyanaz, mint a korábbi példányoknál, de lehetőség van arra is, hogy  már előre megírt címkéket is adjunk a könyvtárnak, amelyeket nem  kell megírni, mindössze a tagben tárolt kódot rögzíteni a könyvtári rendszerben. Mivel a címkék programozását RFID nyomtatóval végezzük lehetséges akár vonalkód formában is a címkére nyomtatni a benne tárolt példány azonosítót, így a vonalkódos kezelés továbbra is lehetőség marad.

Igen, lehetőség van rendszertámogatási szerződés megkötésére, amely biztosítja az elérést a legfrissebb szoftververziókhoz és támogatást biztosít a beállítások módosításában, távoli hibakeresésben.