Az RFID rendszer bevezetésével, üzemeltetésével megvalósítható célok:

Pontos, naprakész automatikus nyilvántartás a könyvtári tagokról, a könyvtár használatáról, könyvtári állományról.
A példányok kölcsönzését/visszaszolgáltatását vagy akár a kölcsönzések meghosszabbítását a könyvtárlátogatók segítség nélkül elvégezhetik az önkölcsönző állomásokon/könyv visszavételező állomásokon.
A beléptető rendszerekkel integrált állományvédelmi kapuk, az önálló kölcsönzési lehetőség és az opcionálisan szortírozó rendszerrel összekötött könyv visszavételező állomással a példányok kezelése akár a normális nyitvatartási időn túl is lehetővé válik.
A leltározásnál nem kell többé egyenként leemelni a példányokat a polcról és megkeresni a példány vonalkódot. A kézi RFID olvasók segítségével a leltározás gyorsan és nagy biztonsággal elvégezhető. Az eredmények a könyvtári rendszerbe tölthetőek, onnan pedig keresési listák importálhatók a kézi eszközbe.
Az UHF technológiának köszönhetően a könyvekbe helyezett RFID címkék olvasási távolsága még kézi olvasók használatával is több méteres lehet, így az elkeveredett példányok gyorsan megkereshetők.
A könyvtárt használó olvasók kereséssel -, kölcsönzéssel kapcsolatos átlagos várakozási idejének csökkenthető az RFID rendszer bevezetésével.
A beléptető rendszerrel integrálható állományvédelmi kapuk nagy biztonsággal képesek a nem kikölcsönzött státuszú példányok detektálására. Az egyedi azonosítás révén lehetővé válik a példányok címének megjelenítése is egy távoli számítógépen.
Akár lopásvédelmi kapu indítására szolgáló szenzorok segítségével, vagy külön elhelyezett optikai érzékelők segítségével a látogatók számáról és a látogatások idejének eloszlásáról pontos statisztika készíthető.
Az RFID technológia a vonalkóddal ellentétben nem igényel közvetlen optikai rálátást, így csukott könyvek esetén is elvégezhető az azonosítás, akár több könyvnél is egyszerre,
  • RFID Sebstverbucher
  • címkézés
  • Book Sorter
  • Automatikus visszavétel
  • Önkölcsönzők
  • RFID Önkiszolgáló kölcsönzés
  • Leltár

Eszközök

Könyvtárosi munkaállomás

  • Itt történik az IKR segítségével a példányok és felhasználók kezelése, ezért alapfeltétele az IKR elérhetősége. A felhasználók és példányok kezelése történhet vonalkódolvasóval, RFID olvasóval vagy manuális bevitellel.
  • A felhasználók egyre gyakrabban kapnak elektronikus olvasójegyet, melyet a kártya leolvasóhoz érintésével (ill. elé tartásával) lehet leolvasni egy erre alkalmas kártyaolvasóval, mely többniyre az ISO 14443 , ritkábban ISO15693 szabvány szerint működik. Az azonosításra használható a chip egyedi azonosítója, de szükség esetén a chipben (akár kódolva) tárolt egyéb azonosító is. A felhasználó azonosító bevitele az IKR-be többnyire billentyű emulációval történik, de egyes IKR-ek rendelkeznek erre külüön interfésszel is. A kártyaolvasó jellemzően USB interfészen kapcsolódik a PC-hez, a kártya adatok kiolvasása és bevitele jellemzően egy külön szoftver segítségével történik, de egyes olvasók önmagukban képesek billenytű emuláció megvalósítására.
  • A példányazonosítók bevitele az IKR-be RFID asztali olvasó segítségével történhet egy külön erre a célre fejlesztett interfészen keresztül (IKR függő), vagy egy vonalkód olvasóhoz hasonlóan billentyű emulációval . Ez utóbbi esetben különösen fontos, hogy a bevitelt végző szoftver felismerje a példányazonosító bevitelére szolgáló mezőt (ne csak az ablak nevét), ellenkező esetben a rossz helyre bevitt azonosító komoly gondolat okozhat. A vonalkód olvasó használatával ellentétben az RFID olvasó a csukott könyvön keresztül is működik ezért az RFID olvasó fölött mozgatott könyv akaratlanul is beolvasára kerülhet, mivel mindkét könyvtári alkalmazásban szokványos technológia (HF, UHF) esetén az olvasási távolság akár több mint 30cm is lehet.
  • Amennyiben a leolvasást nem az IKR indítja (pl. billentyű emuláció esetén) és az RFID olvasó sem rendelkezik a leolvasást indító (pl. fényérzékelő) szenzorral, az RFID olvasónak folyamatosan működnie kell annak érdekében, hogy a példányazonosító bevitele megtörténhessen. Ez energiatakarékosság, de “elektroszmog” tekintetében sem előnyös.
  • Az asztali RFID olvasó lehetőséget biztosít több példány egyidejű leolvasásra is, de mivel az IKR többnyire egyszerre egy példány kezelésére képes, az azonosítók bevitele egymás után történik (nem feltétlenül abban a sorrendben ahogy a könyvek vannak), itt a könyvtárosnak kell odafigyelnie, hogy ha valamelyik példány esetén a könyvtári rendszer valami problémát észlel, az kiválogassa a többi közül.
  • Az asztali RFID olvasónak lehetőséget kell biztosítani a példányban rögzített RFID címke adattartalmának módosítására , a példányazonosító és egyéb adatok pl. ISIL kód rögzítésére (a címke “felprogramozására”), valamint esetlegesen a chipben tárolt állományvédelmi állapot (AFI, EAS) módosítására.
  • Amenniyben nem az IKR végzi az RFID olvasó kezelésését és a tagben van nyilvántartva a lopásvédelmi állapot, akkor kölcsönzési állapot megváltozásának érzékelése  – és annak megváltoztatása a tagben – történhet egy külön interfészen kapott információ alapján, pl. sorozatos SIP2 lekérdezésekkel. Ez azonban további odafigyelést igényel a könyvtáros részéről, különösen több példány egyidejű feldolgozása esetén, hisz ilyenkor mindenképpen meg kell várnia míg az IKR feldolgozza a tranzakciót, és az olvasó kezelő szoftver (a lekérdezések eredménye alapján) átállítja a lopásvédelmi állapot értékét, addig nem veheti el a könyveket az olvasóról. Az IKR-en kersztüli olvasó vezérlés esetén az IKR megkapja a lopásvédelmi állapot változtatás eredményét is, így szükség esetén visszavonhatja, módosíthatja a tranzakciót, a megszokott IKR felületen keresztül jelezhet a könyvtáros felé az észlet problémákról.
Önkiszolgáló kölcsönző

  • Ahogy neve is mutatja, az önkiszolgáló kölcsönző segítségével a könyvtár használói önmaguknak tudnak kölcsönözni, visszavenni példányokat, vagy akár lekérdezni, hosszabbítani meglévő kölcsönzéseket,  könyvtárosi közreműködés nélkül.
  • Az önkiszolgáló kölcsönző rendelkezik általában egy beépített PC-vel, érintőképernyővel, RFID olvasóval, a felhasználó azonosításra kártyaolvasóval vagy vonalkód olvasóval, illetve esetlegesen blokknyomtatóval.
  • Kialakítástól függően lehet akár magasság állítós kivitel is, a könnyebb kezelés érdekében. A felhasználó interfész grafikáit/animációit, feliratokat, működési módokat, színeket, hátteret tekintve testreszabható. Igény esetén lehetőség van egy, a könyvtár által információ közlésre szánt felület kialakítására is (a 22″ os képernyők esetén).
  •  A felhasználói felület az érintőképernyőn keresztül kezelhető, a folyamat többnyire a felhasználó bejelentkezésével kezdődik, majd a megfelelő funkció Kölcsönzés/Visszavétel/Kontó kiválasztásával folytatódik végül a kilépéssel zárul (opcionális email vagy nyomtatott nyugta választásával). Beállítástól  függően a visszavétel történhet bejelentkezés nélkül is.
  • A különböző működési módok közül a visszavétel letiltható, a kijelentkezéskori blokk nyomtatás/ email küldés akár kötelezővé is tehető.
  • Az önkiszolgáló kölcsönző szoftvere jellemzően ún. SIP2 protokollon keresztül kapcsolódik az IKR-hez. Minden tranzakciót (bejelentkezés, kölcsönzés, visszavétel, példányok címének és kölcsönzés határidejének lekérdezése) az IKR ad meg, hagy jóvá, vagy tilt le. A hibákról saját hibaüzeneteket küldhet (pl. lejárt felhasználó kártya, nem engedélyezett kölcsönzés különböző okok miatt, stb.).
  • Esetleges offline működés esetén is az elvégzett tranzakciók a kapcsolat helyreállásakor SIP2 interészen beküldésre kerülnek, ekkor azonban az utólag nem engedélyezettnek minősített tranzakciókkal már nem lehet semmit tenni főleg ha az IKR nem biztosít lehetősget erre. Offline működés esetén a cím lekérdezés sem működik csak a példányazonosítók megjelenítése lehetséges és a kölcsönzéseket különböző előre definiált szabályok alapján (pl címke adattartalma szerint) hagyja jóvá az önkölcsönző szoftver. Ezért az offline működés megvalósítása csak különösen nagy forgalmú könyvtárak esetén ajánlott, ahol egy kis hálózati zavar is hosszú sorokat eredményez. Manapság azonban elég ritkán fordul elő, hogy nem elérhető a könyvtári rendszer hosszabb ideig ezért ajánlott ezt a módot deaktiválni, így az offline működés alatti tranzakciók sem igényelnek felügyeletet a könyvtár részéről.
Önkiszolgáló kölcsönző

  • Ahogy neve is mutatja, az önkiszolgáló kölcsönző segítségével a könyvtár használói önmaguknak tudnak kölcsönözni, visszavenni példányokat, vagy akár lekérdezni, hosszabbítani meglévő kölcsönzéseket,  könyvtárosi közreműködés nélkül.
  • Az önkiszolgáló kölcsönző rendelkezik általában egy beépített PC-vel, érintőképernyővel, RFID olvasóval, a felhasználó azonosításra kártyaolvasóval vagy vonalkód olvasóval, illetve esetlegesen blokknyomtatóval.
  • Kialakítástól függően lehet akár magasság állítós kivitel is, a könnyebb kezelés érdekében. A felhasználó interfész grafikáit/animációit, feliratokat, működési módokat, színeket, hátteret tekintve testreszabható. Igény esetén lehetőség van egy, a könyvtár által információ közlésre szánt felület kialakítására is (a 22″ os képernyők esetén).
  •  A felhasználói felület az érintőképernyőn keresztül kezelhető, a folyamat többnyire a felhasználó bejelentkezésével kezdődik, majd a megfelelő funkció Kölcsönzés/Visszavétel/Kontó kiválasztásával folytatódik végül a kilépéssel zárul (opcionális email vagy nyomtatott nyugta választásával). Beállítástól  függően a visszavétel történhet bejelentkezés nélkül is.
  • A különböző működési módok közül a visszavétel letiltható, a kijelentkezéskori blokk nyomtatás/ email küldés akár kötelezővé is tehető.
  • Az önkiszolgáló kölcsönző szoftvere jellemzően ún. SIP2 protokollon keresztül kapcsolódik az IKR-hez. Minden tranzakciót (bejelentkezés, kölcsönzés, visszavétel, példányok címének és kölcsönzés határidejének lekérdezése) az IKR ad meg, hagy jóvá, vagy tilt le. A hibákról saját hibaüzeneteket küldhet (pl. lejárt felhasználó kártya, nem engedélyezett kölcsönzés különböző okok miatt, stb.).
  • Esetleges offline működés esetén is az elvégzett tranzakciók a kapcsolat helyreállásakor SIP2 interészen beküldésre kerülnek, ekkor azonban az utólag nem engedélyezettnek minősített tranzakciókkal már nem lehet semmit tenni főleg ha az IKR nem biztosít lehetősget erre. Offline működés esetén a cím lekérdezés sem működik csak a példányazonosítók megjelenítése lehetséges és a kölcsönzéseket különböző előre definiált szabályok alapján (pl címke adattartalma szerint) hagyja jóvá az önkölcsönző szoftver. Ezért az offline működés megvalósítása csak különösen nagy forgalmú könyvtárak esetén ajánlott, ahol egy kis hálózati zavar is hosszú sorokat eredményez. Manapság azonban elég ritkán fordul elő, hogy nem elérhető a könyvtári rendszer hosszabb ideig ezért ajánlott ezt a módot deaktiválni, így az offline működés alatti tranzakciók sem igényelnek felügyeletet a könyvtár részéről.
Önkiszolgáló visszavétel

  • Az önkiszolgáló kölcsönző egy speciális kivitele, amely csak példányok visszavételét teszi lehetőve.
  • Rendelkezik egy, a felhasználó  felületért,RFID  olvasó kezelésért, esetleges egyéb perifériák kezelésért felelős PC-vel, RFID olvasóval,  opcionálisan érintőképernyővel, felhasználó azonosításra szánt kártyaolvasóval és blokknyomatóval. A könyvek fogadása egy többnyire súly, vagy szenzoros érzékelés alapú önműködően süllyedő, kerekekkel ellátott ládákban történik.
  • Jellemző formái a “dropbox” és a szállítószalagos kivtel.
  • Opcionális bejelentkezés után a könyv az eszközbe helyezhető.
  • Dropbox kivetel esetén a könyv a visszavételi ablakon betéve, vagy automatikusan lecsúszik, vagy egy köztes helyzetbe kerül, ahol a képernyőn mutatott utasítás szerint kell eljárni. Első esetben nem lehetséges a visszavételi nyílásba betett tárgy visszautasítása, az mindeképpen lecsúszik a gyűjtő ládába, a képernyőn lehetséges az érzékelt példányok címének kijelzése, második esetben a könyvek nem csúsznak le a ládába, hanem először a szoftver megvizsgálja, hogy elvégezhető-e a művelet (a könyv státusza megfelelő, az adott könyvtárba tartozik, stb.) Majd csak ezután engedi a csúszdán lecsúsztatni a könyvet (a tartó mágnest elengedi). Ezáltal lehetőség van egyéb tárgyak, nem a könyvtárhoz tartozó, vagy nem felcímkézett példányok visszautasítására és a felhasználó figyelmének felhívására. Ebben az esetben a betett tárgyak jelenlétének érzékelését  és ládába csúszást is külön szenzor érzékeli és a tényleges visszavétel csak a csúszda végén megjelenő könyvek esetén történik meg.
  • Szállító szalagos kivitel esetén is lehetséges a könyvtári rendszer által visszautasított példányok, címkézetlen vagy más könyvtárhoz tartozó példányok felhasználóhoz visszaszállítására. Használata a könyv nyílásba helyezésén felül nem igényel egyéb felhasználói beavatkozást a könyv tároló láda felé szállítása, vagy felhasználóhoz visszaküldése a vezérelt szállító szalag segítségével történik. A behelyezett tárgy felismerése itt is szenzorok segítségével törétnik. Önmagában nem nyújt sokkal többet mint a dropbox kivitel, viszont ennél lehetőség van további szortírozó futószalag pálya kialakítására, ami a könyvtári rendszer információi alapján képes a visszavett példányokat külön ládákba szortírozni, ezzel is segítve a visszavett példányok megfelelő helyre történő visszajuttatását.
  • Mindegyik kivitel esetén opcionálisan lehetőség van az elvégzett tranzakciókról email vagy papír alap nyugta előállítására.
Állományvédelmi kapu

  • Az állományvédelmi kapu feladata a rajta kersztülhaladó példányok állapotának meghatározása alapján esetleges (vizuális és/vagy akusztikus) riasztás esemény kiváltása és az események rögzítése.
  • HF technológia sajátosságaiból adódóan a HF kapuk több egymással párhuzamos hurokantennából állnak, melyeket egy olvasó egység kapcsolgat időmultiplexelve.A leolvasás lassúsága miatt a kapuk többnyire előre beállított lopásvédelmi állapot (AFI és/vagy EAS) alapon offline riasztanak minden adott lopásvédelmi állapotú címkére, majd ezt követi a tag adattartmának kiolvasása, és továbbítása feldolgozásra, ami segítségével egy távoli gépen megállapítható a riasztást kiváltó példány azonosítója, amiből egy további IKR felé intézett  SIP2 lekérdezéssel megkaphatók a példány könyvtári rendszerben tárolt aadtai is. HF tartományban csak egyetlen frekvencisáv van ezért a több nagy teljesítménnyel működő közeli (8-10méteren belüli) kapu csak megfelelő szinkronizálással használható, ami tovább csökkenti a leolvasás sebességét.
  • UHF technológia esetén az antennák egymáshoz viszonyított helyzete és darabszáma kevésbé megkötött, így lehetőség van egyéni kapu designok megvalósítására, akár alsó-felső antenna elhelyezés kialakítására. A leolvasás sebessége nagyon nagy, ezért lehetőség van a kapun áthaladó valamennyi példány leolvasására is, de itt is lehetőség van a tag adattartalma lapján töréténő offline riasztásra, mely IKR lekérdezés és akár külön szofver nélkül képes a riasztás megvalósítására. UHF rendszereknél Európában alapvetően két külön frekvenciatartomány használható, és mindegyiken belül további 4 részsáv van, így UHF olvasóknál nincs szükség az egy helyen működő olvasók szinkronizálására.
  • Mindkét technológia kellő hozzáértéssel kijátszható, bár a HF tageket kevésbé befolyásolja az emberi test mint az UHF  címkéket, de megelelő helyen fogva bármilyen technológiájú címke antenáját az annyira elhangolódhat, hogy a kapu nem érzékeli. Ezt még  könnyebb elérni különböző fémfelületekkel, pl. egy laptop táskában, ebből a szempontból viszont az UHF címke sokkal kisebb fémtől mért távolságnál már újra olvasható lesz.
  • HF kapuk működését nem csak a közelben működő nagy teljesítményű egyéb HF olvasók befolyásolják, hanem a fémfelületek is, míg UHF antennákat lehet közvetlenül fémfelületre is telepíteni, addig a HF antennákkal , a fémfelület kiterjedésétől függően akár több mint fél méter távolságot is tartani kell hogy a kapun belül a megfelelő erővonalak létrejöhessenek, anélkül hogy a fémfelület ezt lényegesen befolyásolná.
  • A HF kapuk olvasási tere a hurokantennák által létrehozott mágneses tér jellegéből adódóan jobban körülhatárolható, mint UHF esetben, ahol a lesugárzott elektromágneses hullám a különböző felületekről verődhet. Ennek kiküszöbölésére árnyékoló és visszaverő anyagokkal ellátott kapuk is készíthetők nagy nyerségű irányított antennákal, melyek nagyban csökkentik a távoli, téves leolvasást, de a távoli, nem mozgó tagek az olvasónál mért fázis és vett teljesítmények alapján is szűrhetők.
  • Járulákos felhasználása a lopásvédelmi kapuknak a forgalomszámlálás, ez többnyire azzal a szenzorral történik ami a kapuk működését is aktiválja.
Mobil adatgyűjtő eszköz (“kézi olvasó”)

  • A mobil kézi olvasó feladata az állomány nem helyhez kötött beazonsoítása a példányok polcról történő levétele nélkül. Ez a beazonosítás történhet keresési vagy leltározási céllal.
  • Keresés történhet nem megfelelő lopásvédelmi állapotú tagekre is (amennyiben ez a tagban van nyilvántartva). És lehetőség van ezen állapot módosítására is.
  • Keresés esetén az IKR-ből valamilyen módon, (vagy akár manuálisan) előállított példánylistával összevetve történik a példányok beazonosítása.
  • Leltár esetén többnyire ellenőrző lista nélkül történik az állomány beolvasása, melynek ellenőrzése a könyvtári rendszerben történik az előálló példánylista alapján. Igény esetén azonban lehetőség van egy konkrét példány adatainak (kölcsönzési álapot, cím) SIP2 interfészen keresztüli lekérdezésére is.
  • HF rendszereknél a technológia korlátaiból adódóan a leolvasás csak közvetlen közelről, a polcosorok könyvei előtt mozgatva az olvasót történhet. A leolvasás sebessége (ezáltal az olvasó mozgatásásának max sebessége a polcok előtt) függ a beolvasni kívánt adattartalom mennyiségétől is, amit a tagben tárolt adatmennyiség befolyásol. A kis olvasási távolág miatt könnyen lehetséges a nem adott polcra tartozó könyvek érzékelése, illetve az olvasási távolságon kívül eső (kb 30cm ) kb -/+ 10könyves polcsorrend figyelésre is, amennyiben ez az információ a bemeneti listában szerepel.
  • UHF olvasó esetén nagyobb leolvasási sebesség érhető el és a leolvasás távolsága is több lépésben állítható az olvasó RF teljesítményének változtatásával, pár centitől akár a több méteres tartományig. Így míg leltározásnál a nem az adott helyre tartozó könyvek felismerhetők kis teljesítmény beállítása esetén, addig keresésénél, nagy teljesítménnyel egy eldugott könyv is könnyen megtalálható a visszavert jelerősség és lesugárzot teljesítmény alapján működő “radaros rávezetéssel”.
  • A kézi olvasó lehet egy perifériaként működő, kijelző nélküli eszköz, mely vezeték nélkül hozzá kapcsolt okostelefonon, vagy laptopon mutatja a leolvasásá eredményét, vagy lehet RFID olvasó modullal integrált  okostelefon, ami közvetlenül képes az IKR rel való kommunikációra és az eredmények mutatására, feldolgozására,  ezáltal kényelmesebb kezelest biztosítva a felhasználónak.
Visszaosztó kocsi

  • Feladata a szabadpolcos állomány helyben kölcsönzött példányairól statisztika készítése

Féretételi asztal

  • Feladata a félretett könyvek használatának vizsgálat, erről statisztika gyűjtése

Okos polc

  • Feladata a rajta elhelyezett példányok levétele /visszatétele alapján a statisztika készítése, tranzakciók lefolytatása. Kioszkkal összekötött kivitel esetén akár könyvtári rensdzerben nyilvántortott kölcsönzés visszavétel is lehetséges opcionális blokknyomtatással, email küldéssel.

Félretételi szekrény

  • A köztudatba a posta csomagautomatái révén bekerült zárható, kóddal nyitható szekrénysor mely a nyitvatartási időn túl is lehetővé teszi a félretett példányok átvételét az olvasók számára
Statisztika szerver

  • Az önkölcsönző állomások, állományvédelmi kapuk, forgalomszámlálók, dropbox és szortírozó eszközök használati statisztikájának gyűjtésére szolgáló szerver alkalmazás, adatbázis háttérrel és különböző lekérdezési,szűrési lehetésgekkel.
  • Gyűjti az eszközök használati statisztikáján felül a diagnosztikai adatokat, esetlges hibákat is (nyomtató kifogyott papír, újraindult eszközök, nem megfelelően elindult programok, stb,).
  • Böngészőből használható, felhasználó kezelést, jogosultság beállítást támogat.

Szabványok

Rádiós interfész szabványok

  • Meghatározzák a működési frekvenciát, olvasó és tag közti adatátvitel rádiós paramétereit, az adatkommunikáció formátumát, parancsait
  • HF: ISO 15693, ISO18000-3 Mode1
  • UHF: ISO18000-63 , (EPCglobal Class1 Generation2)
Spektrum használati szabványok

  • Meghatározzák a lehetséges működési frekvenciasávokat, maximális teljesítményeket, sávon kívüli sugárzás határértékeit. Európában az ETSI felelős ezekért.
  • HF: ETSI EN 300 330
  • UHF: ETSI EN 302 208
Könyvtári RFID szabványok

  • Meghatározzák a tárolható adatokat, azok kódolását a tag memóriájában.
  • ISO 28560-1: a tagben tárolt adatelemek definiciója (példányazonosító, ISIL kód, példány típus,   stb)
  • ISO28560-2: az ISO 15962-ben definiált objektum alapú kódolás, az ISO28560-1 szerinti választható adatlemekre, tetszőleges sorrendben,  nem szegmentált memóriájú tagekhez (HF)
  • ISO28560-3: a korábbi “dán” adatmodell alapú tag kódolás fix adathosszal, az ISO28560-1 szerinti adatlemekre, nem szegmentált memóriájú tagekhez (HF)
  • ISO28560-4: a szegmentált memóriájú tagekben (UHF ISO18000-63) történő adattárolás az ISO28560-1 szerinti adatlemekre, ISO15962 szerint kódolva.

Funkciók

  • A könyvtári állomány egyedi azonosítása a könyvtári folyamatokban és a tárolás (raktár) helyén.
  • Korszerű integrált könyvtári rendszer és a kiépített RFID rendszer problémamentes együttműködése
  • Könyvtártag azonosítása elektronikus olvasójeggyel (diákigazolvány, RFID kártya)
  • A hagyományos egyedi azonosító rendszer (vonalkód) és az RFID együttműködése, a fokozatos áttérés lehetősége
  • A raktárkezelés (adatfeltöltés, adatkezelés, nyilvántartás) az RFID technológia és az integrált könyvtári informatikai rendszer együttműködése által valósul meg
  • Leltározás, állományellenőrzés az RFID azonosítás módszerével történik
  • Nyitvatartási időben a kölcsönzés választhatóan automatizáltan is megtörténhet („önkiszolgáló” könyvtár)
  • Nyitvatartási időben a kölcsönzött könyvek választhatóan automatikusan is (önkiszolgáló módon) visszavételezhetőek (drop box)
  • Az RFID rendszer szükségszerű, illetve járulékos szolgáltatást is támogat (pl. lopásvédelem)
  • A lopásvédelmi kapu részeként, vagy külön megvalósítva: látogató statisztika

Referenciák

Letöltések

Napjaink korszerű informatikával támogatott intelligens könyvtári rendszereiben rohamosan terjed az RFID technológiával működő automatikus egyedi azonosítás. Mérnökcsapatunk a hazai könyvtárak mellett számos külföldi könyvtárban is telepít RFID technológiával támogatott önkiszolgáló kölcsönző és visszaadást felügyelő rendszereketAz RFID technológia könyvtári felhasználásán kívül az RFID számos más felhasználási területén is vállaljuk a rendszer tervezését és kiépítését.